Iskolánk volt igazgatója, Stöckert Győző 2012. április 13-án távozott közülünk. Halálának évfordulóján emlékfalat avattunk, koszorúztunk az emlékfánál. Megemlékezésünkön részt vett igazgató úr felesége, gyermekei, unokája. Garamvölgyiné Mérei Judit a kilencedik kerületi tankerület képviseletében vett részt a megemlékezésen.
A megemlékezés képei, videói:
Róth Katalin, iskolánk tanítónője két verset írt ez alkalomra:
|
A gesztenyefácska
Állta a tűző napsütést, júliusi szélvihart… …s bár járókelőt sokat látott, a suli nyáron oly kihalt… …unta magát… hát ringatta a pókcsaládot.
Tudja bizton, itt van dolga: kamaszosan felserdülni, lombot adni, madárfészket, száz kis gesztenyefit szülni… …s fejed fölé sátrat vonva, esőtől is óvni Téged!
Nagyra nő majd, óriásivá, be-belóg az ablakon… Rákacsint a felelőre… …aggódik, izgul nagyon, megsúgja a válaszokat… s én nem szólok rá, némán hagyom!
2012.december |
Az üres iroda
Telnek a hetek, asztalodon ellustul a por, széked szürke kárpitjának ráncába hatol. Régen nem ül rajta senki, emlékedet a padló is mély repedésbe rejti. Fiókod üres, elpárolgott belőle az élet, fotelod magányos, árva reggelekre ébred. Az ajtó se nyikorogja többé jöttödet, s megalkudva fájja hiányod a Révai nagy kötet. Lapjai egymást támogatják, összesúgnak gyakran: Bizony van, ki pótolhatatlan!
2013. április 4. |
